Magyar Közlöny 2001/143
Összefoglaló
A kormányrendelet december 14-ét a Hűség Napjává nyilvánítja az 1921-es soproni népszavazás emlékére, amelyen Sopron és a környező községek lakói a Magyar Királyság mellett döntöttek. A rendelet felszólítja az állami szerveket, önkormányzatokat, egyházakat, iskolákat és civil szervezeteket, hogy e napon méltó módon emlékezzenek meg a soproni polgárok helytállásáról. Emellett a Kormány szökőkutat adományoz Sopronnak, valamint gondoskodik a népszavazáson részt vett községekben emlékjelek felállításáról.
Tartalom-előzetes
MAGYAR
KÖZLÖNY
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest,
TARTALOMJEGYZÉK
Oldal
2001. december 14., péntek
244/2001. (XII. 14.) Korm. r.
A Hűség Napjáról 9873
143. szám
Ára: 140,-Ft
II. rész JOGSZABÁLYOK
A Kormány rendeletei
A Kormány 244/2001. (XII. 14.) Korm. rendelete
a Hűség Napjáról
Az első világháborút lezáró, a nemzetek önrendelkezési jogát mellőző trianoni békediktátum a történelmi Magyar- országot minden oldalról megcsonkította, s több millió magyart kisebbségi sorsra ítélt.
Nyugat-Magyarország öntudatos polgárai azonban a nagyhatalmak ellenében is kiharcolták, hogy maguk dönt- hessenek sorsukról. 1921. december 14-e és 16-a között Sopron a szomszédságában fekvő Ágfalva, Balf, Bánfalva, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza és Nagycenk köz- ségekkel együtt népszavazáson döntött hovatartozásáról. A magyar hazát választották. A város neve az eltelt évtize- dek során összeforrott a hűséggel. A magyarok számára Sopron és a hűség egyet jelentenek.
Az Országgyűlés az 1922. évi XXIX. törvénycikkben a népszavazás emlékét törvénybe iktatta és a „civitas fidelissima", a „leghűségesebb város” címet adományozta Sopronnak, amelyet a város ma is büszkén visel címerében.
A népszavazás örök jelképpé vált minden magyar szemében, mert vállalta a történelmi múltat és megmutatta…