Magyar Közlöny 2017/105
Összefoglaló
Az Alkotmánybíróság egy alkotmányjogi panaszt fogadott be, amely a véleménynyilvánítás szabadságának a munkaviszony keretein belüli érvényesülését érinti. A testület alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként azonosította, hogy a munkáltató jogos gazdasági érdekének veszélyeztetését tiltó munkajogi generálklauzula milyen értelmezése egyeztethető össze az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében rögzített véleménynyilvánítási szabadsággal. Az Alkotmánybíróság célja, hogy érdemi határozatában általános jelleggel meghatározza azokat az alapjogi szempontokat, amelyeket a jogalkalmazóknak a munkajogi mérce alkalmazásakor figyelembe kell venniük.
Tartalom-előzetes
10334
MAGYAR KÖZLÖNY · 2017. évi 105. szám
II.
[9] Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályi rendelkezések:
[10] 1. Az Alaptörvénynek az alkotmányjogi panaszban hivatkozott rendelkezése: „IX. cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához."
[11] 2. A felmondás közlésekor hatályban lévő Munkatv. rendelkezései:
„3. § (1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet és a munkavállaló a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
[ ... ]
(5) A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné."
[12] 3. A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (a továbbiakban: jelenleg hatályos Munkatv.) rendelkezései: „8. § (1) A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.…