Magyar Közlöny 2017/6
Összefoglaló
A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alkotmányossági vizsgálatát tárgyalja az Alkotmánybíróság, amelyet a köztársasági elnök közjogi érvénytelenségre hivatkozva nyújtott be előzetes normakontroll keretében. A vizsgálat középpontjában az áll, hogy a törvény egyes rendelkezései tartalmilag sarkalatos törvényt módosítanak-e, és ha igen, azok elfogadása a szükséges minősített többséggel történt-e. Az Alkotmánybíróság emellett áttekinti a közigazgatási bíráskodás magyar jogtörténeti fejlődését az 1896-os kezdetektől az önálló közigazgatási perjogi kódex megalkotásáig.
Tartalom-előzetes
128
MAGYAR KÖZLÖNY · 2017. évi 6. szám
[17] A közigazgatási bíráskodás kezdetei Magyarországon a XIX. század végére nyúlnak vissza. A Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság 1896-1949 között működött, és elbírálta a közigazgatási hatóságoknak a törvény által felsorolt intézkedései és határozatai ellen emelt panaszokat.
[18] A Magyar Királyi Közigazgatási Bíróságot 1949-ben megszüntették. Ezt követően a közigazgatási bíráskodás mintegy 40 évig korlátozott módon működött, csak bizonyos hatásköri korlátok között érvényesülhetett. Az Alkotmány 1989-ben bekövetkező módosítása teremtette meg újra a közigazgatási bíráskodás alkotmányos alapját, azt, hogy a bíróság ellenőrizhette a közigazgatási határozatok törvényességét, valamint azt, hogy a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhetett olyan bírói, államigazgatási vagy más hatósági döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sértette.
[19] A jogalkotó a közigazgatási bírósági utat 1991-ben az Alkotmánybíróság határozata [32/1990. (XII. 22.) AB határozat] alapján szélesítette ki. Ilyen előzmények után született meg az 1991. évi XXVI. törvény a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről, mely csak ideiglenes jelleggel nyitotta meg a közigazgatási bírói utat.…