Magyar Közlöny 2018/160
Összefoglaló
Magyarország Alaptörvényének alapvetési rendelkezései rögzítik az ország alkotmányos berendezkedésének alapelveit, így a demokratikus jogállamiságot, a hatalommegosztást, a népszuverenitást és a köztársasági államformát. A szöveg deklarálja a történeti alkotmányhoz való kötődést, az 1949-es kommunista alkotmány érvénytelenségét, valamint az állami önrendelkezés 1990. május 2-án történt visszaállítását. Emellett rendelkezik a határon túli magyarokért viselt felelősségről és Magyarország európai uniós tagságából fakadó hatáskör-átruházás feltételeiről.
Tartalom-előzetes
Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.
Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.
Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.
* Az Alaptörvény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, 2018. október 15-én hatályos szövege, amely kizárólag a Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása 2018. október 15-én hatályba lépő rendelkezéseinek a felhasználásával készült; ennek megfelelően a Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításából következő, 2019. január 1-jén hatályba lépő változásokat nem tartalmazza.