Magyar Közlöny 2019/36
Összefoglaló
Az Alkotmánybíróság egy új Btk.-tényállás, a jogellenes bevándorlás elősegítésének alkotmányosságát vizsgálta, összefüggésben az Alaptörvény XIV. cikkének menedékjoggal kapcsolatos rendelkezéseivel. A testület megállapította, hogy az alapjogi védelem nem terjed ki az illegális bevándorlásra, a menedékjogi eljárással való visszaélésre, illetve azokra, akik biztonságos harmadik országon keresztül érkeztek Magyarországra. Az uniós irányelvi háttér és a 2018. évi VI. törvény indokolása alapján a jogalkotó büntetőjogi eszközökkel kívánt fellépni a közrendet és közbiztonságot veszélyeztető, illegális migrációhoz kapcsolódó szervezői és támogató tevékenységekkel szemben.
Tartalom-előzetes
920
MAGYAR KÖZLÖNY · 2019. évi 36. szám
szakaszba, az Európai Bizottság az EUMSZ 258. cikke alapján indokolással ellátott véleményt küldött Magyarország Kormányának. Az Alkotmánybíróság ezért nem látta akadályát ebből az okból sem az alkotmányjogi panasz elbírálásának.
IV.
[50] Az Alkotmánybíróság áttekintette az új büntető tényállás közjogi összefüggéseit.
[51] 1. Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása kiegészítette az Alaptörvény XIV. cikkét. A jelenleg hatályos rendelkezés szerint Magyarország - ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet - kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy a közvetlen üldöztetéstől való félelmük megalapozott. Nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve.…