Magyar Közlöny 2021/25
Összefoglaló
Az Alaptörvény IX. cikk (4) és (5) bekezdése a véleménynyilvánítás szabadságának korlátjaként rögzíti az emberi méltóság védelmét, különös tekintettel a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát sértő gyűlölködő megnyilvánulásokra. A szabályozás célja, hogy polgári jogi eszközökkel is lehetővé tegye a sérelmet szenvedett személyek igényérvényesítését akkor is, ha az egyéni beazonosíthatóság hiánya miatt korábban erre nem volt lehetőség. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a véleménynyilvánítás joga a verbális kifejezéseken túl szimbolikus cselekményekre is kiterjed, és a méltóságvédelem ezekkel szemben szintén alkalmazandó.
Tartalom-előzetes
932
MAGYAR KÖZLÖNY · 2021. évi 25. szám
előtt« fordulat alkalmazása azt a célt szolgálja, hogy perszonális kapcsolatok és magánbeszélgetések ezen a címen ne kerüljenek bírósági tárgyalóterembe. c) A »súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó« jogsérelem szöveg alkalmazása azért szükséges, mert a kritika bizonyos szintjét egy közösségnek is tűrnie kell. d) Harmincnapos jogvesztő határidő közé szükséges szorítani az igényérvényesítést a parttalan perlés veszélye miatt, ugyanis az elévülési időn belül a közösség akár minden tagja ugyanazon a jogcímen számtalan pert indíthatna. A határidő bevezetésével a perek száma ésszerűen korlátozható és a perek egyesíthetőek; tekintettel arra, hogy az érvényesíteni kívánt jog ugyanaz."…