1927. évi XXXI. törvény
Összefoglaló
Az 1927. évi XXXI. törvénycikk március 15-ét nemzeti ünneppé nyilvánítja, emlékezve az 1848-as forradalomra és az alkotmányos szabadság, valamint a jogegyenlőség eszméire. A törvény célja, hogy a nemzet e nap hagyományaiból merítsen erőt és reményt, végrehajtásáról a minisztérium gondoskodik. A jogszabály hatályossági kérdése összetett, mivel egy 2003-as törvény hatályon kívül helyezte, azonban igazságügyi álláspont szerint rendelkezései ma is érvényben maradnak.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
1927. évi XXXI. törvénycikk
március tizenötödikének nemzeti ünneppé nyilvánításáról 1 2007.07.01.
A magyar nemzet balsorsában, súlyos megpróbáltatásai közepette hálás kegyelettel emlékezik meg az 1848. esztendő március tizenötödikéről. Izzó hazaszeretetükben e napon tettek hitvallást a nemzet dicső fiai az alkotmányos szabadság és jogegyenlőség fenkölt eszméi mellett és szent lelkesedésükkel áthatva az egész nemzetet, az ezeréves hazának az új idők szellemében való fejlődéséhez irányt jelöltek. E nap szellemében valósultak meg azok a korszakot jelentő törvényhozási alkotások, amelyek az alkotmányos jogokat a nemzet minden osztályára kiterjesztették. Abból a célból, hogy a nemzet e nap dicső hagyományaiból merítsen hitet, erőt és reményt egy jobb kor bekövetkezéséhez: A törvényhozás - a nemzet kezdettől fogva önként megnyilvánult közérzületét követve -
1. § március hó tizenötödik napját nemzeti ünneppé nyilvánítja.
2. § 2
Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe. E törvényt a minisztérium hajtja végre.