1949. évi XX. törvény
Összefoglaló
Az 1949. évi XX. törvény Magyarország Alkotmányát rögzíti, amely a demokratikus jogállam, a többpártrendszer és a szociális piacgazdaság alapelveit fekteti le. A törvény meghatározza az állami berendezkedés alapvető szabályait, így a népszuverenitás elvét, a pártok és a közhatalom szétválasztását, valamint az ország nemzetközi jogi kötelezettségvállalásait. Az Alkotmány kitér Magyarország európai uniós tagságából eredő hatáskör-átruházás feltételeire is, amelyhez az országgyűlési képviselők kétharmadának jóváhagyása szükséges.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
1949. évi XX. törvény
a Magyar Köztársaság Alkotmánya 1 2011.12.02.
A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés — hazánk új Alkotmányának elfogadásáig — Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Magyarország: köztársaság.
2. § (1)
A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
(3) 2 Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.
2/A. § 3
(1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.…