1989. évi XXXIII. törvény
Összefoglaló
Az 1989. évi XXXIII. törvény a politikai pártok működésének, gazdálkodásának és megszűnésének alapvető szabályait rögzíti, meghatározva a pártok társadalmi rendeltetését és a tagságra vonatkozó feltételeket. A törvény szabályozza a pártok szervezeti korlátait, így például a munkahelyi pártszervezetek tilalmát, a tagság természetes személyekre való korlátozását, valamint az ügyészség törvényességi ellenőrzési jogkörét. Részletesen rendezi a pártok jogutóddal vagy jogutód nélkül való megszűnésének eseteit, beleértve az összeolvadást, feloszlást és a bírósági feloszlatást.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
1989. évi XXXIII. TÖRVÉNY
a pártok működéséről és gazdálkodásáról 1 2025.12.24.
A pártok társadalmi rendeltetése, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújtsanak. Az Országgyűlés ezért az állampolgárok egyesülési szabadságának és politikai jogainak érvényesülése, valamint a társadalomban meglévő különböző érdekek és értékek demokratikus megjelenítésének és érvényesítésének előmozdítása érdekében a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
A törvény hatálya
1. § 2
E törvény hatálya azokra az egyesületekre terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, és amelyek a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják, hogy e törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
1/A. § 3
A pártra a) – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek (a továbbiakban: Ectv.) a civil szervezetek egyesülésére, szétválására, felszámolási és végelszámolási eljárására vonatkozó rendelkezéseit, és b) az Ectv. 11. § (3)–(5), (6) és (7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
II. Fejezet
A párt működése
2. § (1) A pártok munkahelyen (szolgálati helyen, tanintézetben) szervezetet nem hozhatnak létre és nem működtethetnek.…