1989. évi XXXIV. törvény
Összefoglaló
Az 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásának rendszerét szabályozza, meghatározva a 386 mandátum elosztásának módját egyéni választókerületi, területi listás és kompenzációs országos listás rendszer keretében. A törvény részletesen rögzíti a jelölés feltételeit, így az egyéni jelöltállításhoz szükséges 750 ajánlást, a területi és országos listák állításának követelményeit, valamint a mandátumszerzés szabályait. A jogszabály az Országgyűlést és a választási eljárást érinti, alapvetően meghatározva a magyar parlamenti képviselet megszerzésének jogi kereteit.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
1989. évi XXXIV. TÖRVÉNY
az országgyűlési képviselők választásáról 1 2011.12.22.
ELSŐ RÉSZ
A VÁLASZTÓJOG
1. § 2
2. § 3
3. § A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul.
MÁSODIK RÉSZ
A VÁLASZTÁSI RENDSZER
I. Fejezet
Országgyűlési képviselők
4. § (1) Az országgyűlési képviselők száma összesen háromszáznyolcvanhat.
(2) Százhetvenhat országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, százötvenkettőt megyei, fővárosi választókerületben (a továbbiakban: területi választókerület) listán választanak. Az egyéni és a területi választókerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített szavazatok alapján a pártok országos listájáról további ötvennyolc kompenzációs mandátum kerül betöltésre.
(3) 4 A megyékben és a fővárosban az egyéni választókerületek számát és területi választókerületenként a megszerezhető mandátumok számát e törvény melléklete tartalmazza.
(4) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
II. Fejezet
A jelölés
5. § (1) 5 Az egyéni választókerületben a választópolgárok és azok az egyesületek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény 6 rendelkezéseinek (a továbbiakban: párt) — a (2) bekezdés ben foglalt feltételekkel — jelölhetnek. Két vagy több párt közösen is ajánlhat és jelölhet.…