1990. évi XXVIII. törvény
Összefoglaló
Az 1990. évi XXVIII. törvény az 1956-os forradalom és szabadságharc történelmi jelentőségét iktatja törvénybe, azt az 1848–49-es forradalomhoz hasonló, kiemelkedő nemzeti eseményként értékelve. A jogszabály október 23-át nemzeti ünneppé nyilvánítja, amely egyszerre emlékezik az 1956-os forradalom kezdetére és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltására. Az Országgyűlés ezzel kötelezettséget vállal a forradalom emlékének ápolására, valamint a többpártrendszerű demokrácia, az emberi jogok és a nemzeti függetlenség védelmére.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
1990. évi XXVIII. TÖRVÉNY
az 1956 októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatásáról 1 1990.05.08.
A szabadon választott új Országgyűlés halaszthatatlan feladatának tartja, hogy törvénybe foglalja az 1956. októberi forradalom és szabadságharc történelmi jelentőségét. Az újkori magyar történelem e dicső eseménye csak az 1848—49-es forradalomhoz és szabadságharchoz mérhető. 1956 őszének magyar forradalma megalapozta a reményt, hogy létrehozható a demokratikus társadalmi rend, és hogy a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiábavaló. A forradalmat követő megtorlás visszahelyezte ugyan a régi hatalmat, de nem volt képes kiirtani a nép lelkéből 1956 szellemét. Az új Országgyűlés kötelességének tartja, hogy ébren tartsa és ápolja a forradalom és szabadságharc emlékét. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy 1956 szellemének megfelelően mindent megtesz a többpártrendszerű demokrácia, az emberi jogok és a nemzet függetlenségének védelme érdekében, ezért első ülésén elsőként a következő törvényt alkotja:
1. §
Az Országgyűlés az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét törvényben örökíti meg.
2. §
Október 23-át, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napját nemzeti ünneppé nyilvánítja.…