1990. évi XXXIII. törvény
Összefoglaló
Az 1990. évi XXXIII. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumaiban és a Miniszterelnöki Hivatalban működő politikai, címzetes, közigazgatási és helyettes államtitkárok jogállását, kinevezési rendjét, feladatait és megbízatásuk megszűnésének feltételeit szabályozza átmeneti jelleggel. A törvény rögzíti az egyes államtitkári tisztségek hierarchiáját, a köztársasági elnök és a miniszterelnök kinevezési jogkörét, valamint az összeférhetetlenségi szabályokat.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
1990. évi XXXIII. TÖRVÉNY
az államtitkárok jogállásának átmeneti szabályozásáról 1 1996.01.01.
Az Országgyűlés az Alkotmány 39. §-a (2) bekezdésének végrehajtása érdekében a következő törvényt alkotja:
A törvény hatálya
1. § A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság minisztériumaiban és Miniszterelnöki Hivatalában alkalmazásban álló politikai államtitkárokra, címzetes államtitkárokra, közigazgatási államtitkárokra és helyettes államtitkárokra.
A politikai államtitkár
2. § (1) A politikai államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A miniszterelnök javaslatának megtétele előtt kikéri az illetékes miniszter véleményét.
(2) A politikai államtitkár megbízatása a Kormány megbízatásának megszűnéséig tart, azonban a politikai államtitkár az új Kormány megalakulásáig hivatalban marad.
(3) A politikai államtitkár megbízatása a (2) bekezdés szerinti időpontot megelőzően felmentése vagy halála miatt szűnik meg.
3. § (1) A politikai államtitkár elsődleges feladata a miniszter országgyűlési képviseletének elősegítése. Ennek keretében a minisztert szükség szerint az Országgyűlésen teljes jogkörben helyettesíti.
(2) Ha a miniszter megbízatása megszűnt, őt az Országgyűlésen a politikai államtitkár nem helyettesítheti.…