1991. évi LXIII. törvény
Összefoglaló
Az 1991. évi LXIII. törvény a befektetési alapok magyarországi létrehozatalát, kezelését és működését szabályozza, célja a lakossági és egyéb befektetői megtakarítások szakszerű, kockázatmegosztáson alapuló gazdasági befektetésének elősegítése. A törvény meghatározza a befektetési alapok, befektetési jegyek, alapkezelők és letétkezelők fogalmát, valamint az értékpapír- és ingatlanalapokra vonatkozó alapvető követelményeket, köztük a minimális induló tőke összegét. A szabályozás kiterjed a befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalára és forgalmazására, érintve az alapkezelőként működő részvénytársaságokat és a letétkezelői feladatokat ellátó pénzintézeteket.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
1991. évi LXIII. törvény
a befektetési alapokról 1 1998.06.16.
E törvény célja annak elősegítése, hogy elsősorban a lakosság, valamint más befektetők megtakarításait a befektetők javára, a szükséges szakértelmet biztosítva, a kockázat megosztásával lehessen a gazdaságba befektetni. A befektetési alap tőkéjének tulajdonosai, a befektetési jegyek tulajdonosai, akik ebből a közös tulajdonból befektetési jegyeik értékének az alap értékéhez viszonyított arányában részesednek. E cél megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alakotja.
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. § 2
(1) E törvény hatálya alá tartozik a befektetési célú értékpapír-alapnak, illetve ingatlanalapnak (a továbbiakban együtt: befektetési alap) a Magyar Köztársaság területén történő nyilvános vagy zárt módon történő létrehozatala, kezelése és működése.
(2) A befektetési alap induló saját tőkéje értékpapír-alap esetén százmillió, ingatlanalap esetén ötszázmillió forintnál alacsonyabb összegben nem határozható meg.
2. § E törvény hatálya alá tartozik a befektetési jegy nyilvános forgalombahozatala és forgalmazása.
Fogalmak
3. § E törvény alkalmazásában: a)…