1991. évi LXIX. törvény
Összefoglaló
Az 1991. évi LXIX. törvény a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szól, és többek között módosítja a polgári perrendtartást, a külföldi befektetésekre vonatkozó szabályokat, valamint a takarékbetétekre irányadó rendelkezéseket. A törvény bevezeti azt a lehetőséget, hogy a bíróság az ügyfél kérelmére kizárhatja a nyilvánosságot, ha a tárgyaláson banktitoknak minősülő adat kerülne napvilágra. A jogszabály nagy részét 1997. január 1-jével hatályon kívül helyezték, majd a maradék rendelkezéseket 2007. július 1-jével szintén hatályon kívül helyezték.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
1991. évi LXIX. törvény
a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről 1 2006.06.01.
1-102. §
103. § 2
104. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 7. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki: ,,Az ügyfél kérelmére a bíróság a nyilvánosságot kizárhatja akkor is, ha a tárgyalás során a fél vagyoni helyzetére vonatkozó, pénzintézettől beszerzett adat (banktitok) kerülne nyilvánosságra.''
105. § A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 47. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,, 47. § Ez a törvény nem érinti azokat a rendelkezéseket, amelyek a pénzintézet külföldi részvétellel történő alapítására, vagy belföldi pénzintézetben történő külföldi részesedés szerzésére vonatkoznak.''
106. § A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 1. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,(2) Takarékbetétet az elfogadására felhatalmazott pénzintézetnél — bemutatóra szólóan vagy a rendelkezési jog fenntartásával (névre szólóan vagy egyéb megkötéssel) — minden természetes személy elhelyezhet. Takarékbetét-szerződésben az elhelyezőtől különböző, de takarékbetét elhelyezésre jogosult kedvezményezett is megjelölhető.''
107. § 3…