1991. évi XLIII. törvény
Összefoglaló
Az 1991. évi XLIII. törvény az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevőinek állami elismerésére 1956-os Emlékérmet és Emléklapot alapít. Az Emlékérmet a fegyveres harcosok, illetve személyi szabadságuktól megfosztottak kaphatják, míg az Emléklap a forradalmi szervezetekben tevékenykedők és 1956 eszméinek ápolói számára adományozható. Az adományozásról a köztársasági elnök dönt a miniszterelnök előterjesztésére, a Társadalmi Bizottság javaslatát figyelembe véve.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
1991. évi XLIII. törvény
1956-os Emlékérem és Emléklap alapításáról 1 2011.12.22.
1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése az 1956. évi októberi forradalom és szabadságharc idején a nemzet szolgálatában és a haza szabadságának védelmében szerzett érdemek elismerésére 1956-os Emlékérmet (a továbbiakban: Emlékérem) és 1956-os Emléklapot (a továbbiakban: Emléklap) alapít.
2. § (1) 2 Az Emlékérmet és az Emléklapot a miniszterelnöknek a Kormány hozzájárulásával tett előterjesztérése a Magyar Köztársaság elnöke adományozza. Az előterjesztésre a miniszterelnök által létrehozott Társadalmi Bizottság tesz javaslatot a forradalom és szabadságharc történetét kutató és emlékét ápoló egyesületek ajánlásainak figyelembevételével.
(2) Az Emlékéremmel oklevél és igazolvány jár.
3. § (1) Az Emlékérem mindazoknak adományozható: a) akik az 1956. októberi forradalom és szabadságharc idején fegyverrel harcoltak a független demokratikus Magyarországért, b) akiknek személyi szabadságát az 1956 eszméihez való ragaszkodásukért korlátozták.
(2) Az Emlékérem posztumusz adományozható azoknak, akik: a) az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelnek, továbbá azoknak, b) akik a független és demokratikus Magyarországért az 1956. évi októberi forradalom és szabadságharc idején, illetve azzal összefüggésben később életüket áldozták.…