1992. évi LIII. törvény
Összefoglaló
Az 1992. évi LIII. törvény a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezelésének és hasznosításának jogi kereteit szabályozza, meghatározva azon gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok körét, amelyekben az állami tulajdon tartósan fennmarad. A törvény rögzíti, hogy a tartós állami tulajdon körét a Kormány rendeletben állapítja meg, figyelembe véve a gazdaság-stratégiai, nemzetgazdasági érdekeket, a közszolgáltatási célokat, valamint az értékesítésre való előkészítés időigényét. Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság látja el a tulajdonosi jogok gyakorlását, míg az érintett vagyonelemek elidegenítéséhez kormányzati előzetes döntés szükséges.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
1992. évi LIII. törvény
a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról 1 1993.12.23.
Az Országgyűlés az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyonból tartósan állami tulajdonban maradó vagyon kezelése, hatékony működtetése és az alapvető gazdaság-stratégiai célok elérése érdekében a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
A törvény hatálya
1. § (1) 2 E törvény hatálya alá tartoznak — a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Pénzintézeti Központ kivételével — azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a 2. §-ban foglaltak szerint részben vagy teljesen tartós állami tulajdonban álló vagyonnal működnek, illetve azok a gazdasági társaságok, amelyekben a tagsági (részvényesi) jogokat biztosító üzletrészek (részvények) részben vagy teljesen, tartósan állami tulajdonban vannak.
(2) E törvény alkalmazásában részben vagy teljesen tartós állami tulajdonú az a gazdasági társaság, amelyben az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: Vagyonkezelő Részvénytársaság) vagy a 31. § (3) bekezdés szerint felelős miniszter tagsági (részvényesi) jogokat gyakorol.
(3) A (2) bekezdés szerinti gazdasági társaságokra vonatkozóan tulajdonosi jogokat biztosító üzletrészek (részvények) — a 2. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel — forgalomképesek, azzal, hogy azok elidegenítésének érvényességéhez a Kormánynak a 2. § (4) bekezdése szerinti előzetes döntése szükséges.…