1992. évi XXXI. törvény
Összefoglaló
Az 1992. évi XXXI. törvény a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásának feltételeit és eljárási rendjét szabályozza, lehetővé téve, hogy az 1991. december 31-én 60. életévüket betöltött vagy legalább 67%-os munkaképesség-csökkenéssel rendelkező kárpótlásra jogosultak kárpótlási jegyük ellenében havi életjáradékban részesüljenek. Az életjáradék megállapítása és folyósítása a nyugdíjbiztosítási igazgatóság hatáskörébe tartozik, finanszírozását elsődlegesen az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. privatizációs bevételeiből, szükség esetén a központi költségvetésből kell fedezni. A járadék összegét évente emelik, mértéke nem lehet kevesebb
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
1992. évi XXXI. törvény
a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról 1 2018.01.01.
A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 7. § (4) bekezdés ében foglaltakra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § Az e törvény szerinti életjáradék az őt saját jogon megillető kárpótlási jegy ellenében annak a kárpótlásra jogosultnak (a továbbiakban: jogosult) folyósítható, aki 1991. december 31-én a) 2 60. életévét betöltötte vagy b) munkaképességét legalább 67%-ban elveszítette.
2. § (1) Az életjáradék havonta, forintban fizetendő szolgáltatás.
(2) Az életjáradék az 1. § a) pont ja szerinti esetben a jogosultat élete végéig megilleti. Mértékét a jogosult 1991. december 31-én betöltött életkora, valamint e törvény mellékletének megfelelően kell megállapítani.
(3) 3 Az életjáradék az 1. § b) pont ja szerinti esetben a férfi jogosultat 12, a női jogosultat 15 éven át megillető szolgáltatás, amelynek havi mértéke a törvény melléklete szerinti táblázatban a 60. életévhez tartozó életjáradék összegével azonos.…