1994. évi XLV. törvény
Összefoglaló
Az 1994. évi XLV. törvény a hadigondozás rendszerét szabályozza, meghatározva azokat a személyi köröket, akik hadieredetű fogyatkozásuk vagy hozzátartozójuk ilyen jellegű vesztesége alapján állami gondozásra jogosultak. A törvény kiterjed a hadirokkantakra, hadiözvegyekre, hadiárvákra és más hadigondozott hozzátartozókra, beleértve bizonyos feltételek mellett a Magyar igazolvánnyal rendelkező nem magyar állampolgárokat is. A jogosultság időbeli és szervezeti korlátokhoz kötött, így az 1954. október 31. utáni katonai szolgálat során rokkanttá váltak főszabály szerint nem részesülhetnek hadigondozásban.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
1994. évi XLV. törvény
a hadigondozásról 1 2025.03.27.
Az Országgyűlés — eleget téve a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény rendelkezésének —, tisztelettel emlékezve meg a hadiesemények során tanúsított példás helytállás következtében hősi halált halt, vagy megrokkant katonákról, polgári lakosokról és ezek hozzátartozóiról, elismerve, hogy hadieredetű veszteségek a jelenben és a jövőben is bekövetkezhetnek — figyelemmel a nemzetgazdaság korlátozott teherbíró képességére is — gondoskodása jeléül a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
HADIGONDOZÁSI JOGOSULTSÁG
Hadigondozottak
1. § 2
(1) E törvényben megállapított feltételek alapján hadigondozásra jogosult az a magyar állampolgár, aki a) katonai szolgálat, b) kötelező katonai előképzés, c) légitámadás, d) hadművelet, vagy e) visszamaradt robbanóanyag felrobbanása (a továbbiakban együtt: szolgálat) során vagy következtében (a továbbiakban együtt: következtében) testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadieredetű fogyatkozást szenvedett (a továbbiakban: hadirokkant), továbbá akit hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, hadigondozott családtagként, a 14/A. § szerinti volt hadiárvaként, a 15/A. § szerinti volt hadigyámoltként vagy volt hadigondozott családtagként kell gondozásba venni.…