1995. évi LIV. törvény
Összefoglaló
A Hírközlési Alapról szóló 1995. évi LIV. törvény egy elkülönített állami pénzalapot hoz létre, amelynek célja a közcélú távközlés fejlesztésének, a szolgáltatással való ellátottság javításának, valamint a koncessziós szerződésekkel összefüggő intézkedések finanszírozásának támogatása. Az Alap forrásait elsősorban koncessziós díjak, privatizációs bevételek, frekvenciahasználati díjak és bírságok adják, felhasználásáról a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter jogosult rendelkezni. Az Alap kezelője a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, gazdálkodásának pénzforgalmát pedig a miniszter által, a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiválasztott bank
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
1995. évi LIV. törvény
a Hírközlési Alapról 1 1995.07.07.
Az Országgyűlés a közcélú távközlés fejlesztésének elősegítése érdekében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. §-a alapján, továbbá a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. (a továbbiakban: Tt. ) és a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. (a továbbiakban: Ft.) törvényre tekintettel a következő törvényt alkotja:
A Hírközlési Alap fogalma
1. § (1) A Hírközlési Alap (a továbbiakban: HA) elkülönített állami pénzalap, amely a) a távközlési szolgáltatással való ellátottság elősegítésére, b) a koncessziós szerződések megszűnése vagy megszegése miatt szükséges azonnali intézkedések költségének fedezetéül, c) a Távközlési Érdekegyeztető Fórum és a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság működésének finanszírozására, d) intervenciós és fejlesztési célokra, valamint a nemzeti távközléspolitikának, továbbá a távközlés egyes nemzetbiztonsági és védelmi jellegű feladatainak megvalósításához nyújtott céltámogatásra, e) a különböző okokból (pl. nemzetközi kötelezettség) történő engedélyvisszavonások során szükséges kártalanításra, és f) a korszerű technológia bevezetéséhez szükséges esetenkénti frekvenciaátrendezések támogatására szolgál.…