1996. évi LXIV. törvény
Összefoglaló
Az 1996. évi LXIV. törvény a sport szervezeti és igazgatási kereteit szabályozza, meghatározva az alapfogalmakat, így a sporttevékenység, a hivatásos és szabadidős sportoló, valamint a sportszervezet fogalmát. Rögzíti az állam kötelezettségeit a sport területén, beleértve a gyermek- és ifjúsági sport, a fogyatékosok sportja, az olimpiai mozgalom támogatását, a doppingellenőrzést és a sportlétesítmények kezelését. A helyi önkormányzatok feladataként írja elő a területükön működő sportszervezetek támogatását, a sportlétesítmények fenntartását és a testnevelési célkitűzések meghatározását.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
1996. évi LXIV. törvény
a sportról 1 1999.01.01.
Az Országgyűlés – az egyetemes kultúra részeként elismerve a sport kiemelkedő jelentőségét az egészségmegőrzésben, a személyiség formálásában, a közösségi magatartás kialakítása területén, különleges szerepét az ifjúság fizikai és erkölcsi nevelésében – a sportról, a sport igazgatásáról, működtetéséről az Alkotmánnyal, az Európai Sport Chartával és a nemzetközi szerződésekkel összhangban a következő törvényt alkotja:
Értelmező rendelkezések
1. § E törvény alkalmazásában 1. 2
sporttevékenység: meghatározott szabályok szerint időtöltésként vagy hivatásszerűen végzett testedzés, szellemi gyakorlat, amely az egyetemes kultúra része;; 2. 3 3.
sportoló: a sporttevékenységet folytató természetes személy; 4. 4
hivatásos sportoló: az a természetes személy, aki sportszervezettel létesített munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, továbbá egyéni vállalkozás (a továbbiakban együtt: szerződéses viszony) keretében jövedelemszerzési céllal sporttevékenységet folytat, és rendelkezik a sportági szakszövetség, illetőleg a sportszövetség feltételei szerint megszerzett hivatásos sportolói engedéllyel; 5. 5
szabadidős sportoló: az a természetes személy, aki sporttevékenységet nem hivatásos sportolóként végez.; 6.…