1996. évi LXV. törvény
Összefoglaló
Az 1996. évi LXV. törvény a sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szól, meghatározva a sportcélú ingatlan és a sportszervezet fogalmát, valamint az érintett ingatlanokra vonatkozó tulajdonjogi szabályokat. A törvény értelmében a sportcélú ingatlanon a tulajdonjog megszerzésétől számított tizenöt évig elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. A sportigazgatási szerv méltányosságból engedélyezheti az elidegenítést vagy megterhelést meghatározott esetekben, így például fejlesztési célú hitelfelvétel, csereingatlan biztosítása vagy önkormányzati közfeladat ellátása érdekében.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
1996. évi LXV. törvény
az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről 1 2022.11.01.
1. § 2
2. § (1) E törvény alkalmazásában a) 3
sportcélú ingatlan: az az ingatlan, ingatlanrész, amelynek alapvető rendeltetése, hogy a sportról szóló törvényben meghatározott sporttevékenységre használják, b) 4
sportszervezet : az az egyesület, amelyet alapszabálya szerint sporttevékenység folytatására az egyesülési jogról szóló törvény, illetőleg az országos sportági szakszövetségekről szóló 1989. évi 9. törvényerejű rendelet alapján létesítettek.
(2) E törvény szempontjából a sportszervezetekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azokra a társadalmi szervezetekre, illetőleg az általuk létrehozott alapítványokra is, amelyek sportcélú ingatlant legalább az 1990. évi LXX. törvény hatálybalépése óta fenntartanak.
3. § 5
4. § 6
4/A. § 7
5. § (1)–(3) 8
(4) 9 A sportcélú ingatlanon – a tulajdonjog átruházása esetén – a tulajdonjog megszerzésétől számított tizenöt évig elidegenítési és terhelési tilalom keletkezik.