1998. évi XI. törvény
Összefoglaló
Az 1998. évi XI. törvény az ügyvédi hivatás gyakorlásának alapvető szabályait rögzíti, meghatározva az ügyvéd jogait, kötelezettségeit és tevékenységi körét Magyarországon. A törvény szabályozza az ügyvédi képviselet, a jogi tanácsadás, az okiratszerkesztés és egyéb kapcsolódó tevékenységek ellátásának feltételeit, valamint kimondja, hogy ezeket ellenérték fejében rendszeresen kizárólag ügyvéd végezheti. Emellett rögzíti a hivatásbeli függetlenség követelményét, az összeférhetetlenségi szabályokat, valamint az ügyvédi tevékenységgel össze nem egyeztethető jogviszonyokat.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
1998. évi XI. törvény
az ügyvédekről 1 2017.06.26.
ELSŐ RÉSZ
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
Általános elvek
1. § Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával – törvényes eszközökkel és módon – elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el.
2. § 2
Az ügyvéd Magyarország valamennyi bírósága és hatósága (a továbbiakban együtt: hatóság) előtt eljárhat, és minden ügyben elláthatja a megbízó jogi képviseletét. Az ügyvéd Magyarország területén kívül az érintett állam szabályai szerint folytathat ügyvédi tevékenységet, azonban tevékenységére e törvény rendelkezéseit is – a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározottak szerint – megfelelően alkalmazni kell.
3. § (1) Az ügyvéd e tevékenységében szabad és független. Az ügyvéd nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely a hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti.
(2) Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
(3) Az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.…