1999. évi LXIX. törvény
Összefoglaló
Az 1999. évi LXIX. törvény a bűncselekményeknél enyhébb megítélésű jogsértő magatartásokat, az úgynevezett szabálysértéseket szabályozza, meghatározva azok fogalmát, az alkalmazható joghátrányokat és az eljárás rendjét. A törvény kiterjed a belföldön elkövetett szabálysértésekre, az elkövető állampolgárságától függetlenül, és rögzíti a felelősségre vonás feltételeit, beleértve a szándékos és gondatlan elkövetést, a felbujtást, valamint a bűnsegélyt. A végrehajtási rendelettel egységes szerkezetbe foglalt jogszabály a közigazgatási hatóságok és a bíróságok számára egyaránt irányadó keretet biztosít a szabálysértési ügyek elbírálásához.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
1999. évi LXIX. törvény
a szabálysértésekről 1 a végrehajtásáról szóló 11/2000. (II. 23.) BM rendelettel egységes szerkezetben 2 2012.02.01.
[A vastag betűs szedés az 1999: LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) a normál betűs szedés a 11/2000. (II. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szövege.] E törvény célja, hogy gyors és eredményes fellépést biztosítson azokkal a jogsértő magatartásokkal szemben, melyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit, akadályozzák vagy zavarják a közigazgatás működését, illetve meghatározott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó jogszabályokba ütköznek. E célok megvalósítása érdekében a törvény meghatározza a szabálysértések elkövetése miatt alkalmazható joghátrányokat, e cselekmények elbírálásának rendjét, s ennek keretében azt a jogot, hogy az érintettek az e törvényben meghatározott feltételek mellett bírósághoz fordulhatnak. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 167. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a 2000. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló 154/1999. (X. 22.) Korm. rendelet 2-3. §-aiban foglaltakra - a következőket rendelem el:
ELSŐ RÉSZ
A SZABÁLYSÉRTÉSEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
I. Fejezet
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK…