magyarkozlony.ai

1999. évi XLVII. törvény

1999-47-00-00

Összefoglaló

Az 1999. évi XLVII. törvény a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvényt módosítja, elsősorban a külföldi borászati termékek behozatalának feltételeit, az Országos Borminősítő Intézet (OBI) hatósági jogkörét és a borvidékek területi besorolását érintően. A módosítás szigorítja az importált must és bor minősítési kötelezettségét, lehetővé teszi az OBI számára a jogerős határozatok nyilvános közzétételét fogyasztóvédelmi célból, valamint új felhatalmazást ad a borászati termékek egységes bizonylatolási rendjének miniszteri szintű szabályozására. Emellett több borvidék elnevezése, körzeti beosztása és az érintett települések listája is módosul,

Tartalom-előzetes

Tartalomjegyzék

Szerkezet

1999. évi XLVII. törvény

a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény módosításáról 1 1999.05.22.

1. § A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Btv.) 50. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,(1) Külföldi származású mustot, mustsűrítményt, bort, szénsavas bort, likőrbort és borpárlatot csak akkor szabad továbbfeldolgozásra, fogyasztásra vagy bérmunka céljából behozni, ha annak minősége a származási helyén hatályos jogszabályoknak és e törvény előírásainak megfelel. Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, szükség van az OBI minősítésére is. A minősítést a külkereskedelmet bonyolítónak szállítmányonként kell kérnie, a minősítés bizonylatát pedig át kell adnia a forgalomba hozó vagy felhasználó szervnek. (2) Nemzetközi szerződés alapján akkor mellőzhető az OBI minősítése, ha a bor származási helye szerinti minősítő szervek jegyzékét a szerződő felek egymásnak átadták, és kölcsönösen közzétették.''

2. § A Btv. 73. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: ,,(4) Az OBI a súlyos fogyasztói érdeksérelem megelőzése, illetve csökkentése érdekében jogerős határozatának rendelkező részét az elkövető költségére nyilvánosságra hozza az érdeksérelmet elkövető telephelye szerinti megyei napilapban, legalább egy országos napilapban és a Magyar Közlönyben.''…