2000. évi XIV. törvény
Összefoglaló
A 2000. évi XIV. törvény a büntetőeljárási szabályokat módosítja két alkotmánybírósági határozat nyomán, amelyek mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapítottak meg. A törvény rendezi a kábítószer-élvező terheltek büntetőeljárásának felfüggesztésére, illetve megszüntetésére vonatkozó átmeneti szabályokat a gyógykezelés vállalásához kötve, valamint pontosítja az előzetes letartóztatás alkotmányos feltételrendszerét. A módosítások 2000. április 1-jén léptek hatályba, egyidejűleg egyes korábbi büntetőeljárási rendelkezések hatályukat vesztették.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
2000. évi XIV. törvény
a büntetőeljárási jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről 1 2000.04.01.
Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság 35/1999. (XI. 26.) AB és 26/1999. (IX. 8.) AB határozatára figyelemmel, a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése, valamint az előzetes letartóztatás feltételeinek alkotmányos szabályozása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) Ha a bűncselekményt 1999. március 1. napja előtt követték el, és az első fokú ítélet meghozatalára e törvény hatálybalépéséig még nem került sor, a kábítószer-élvező terhelttel szemben indított büntetőeljárást egy ízben, egy évi időtartamra fel kell függeszteni, ha a Btk. 1999. február 28. napjáig hatályban volt 282/A. §-ának a) és b) pontjában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok alapján a nyomozás, illetőleg az eljárás megszüntetésének lehet helye [ Be. 139. § (1) bek. c) pont , 145. § (2) bek. d) pont , 170. § (1) bek. c) pont , 183. § (1) bek. , 208. § (1) bek. , 213. § (1) bek. a) pont ], és a terhelt vállalja a folyamatos gyógykezelést, feltéve, hogy az eljárás felfüggesztésére ilyen okból még nem került sor. Az eljárást folytatni kell, ha a terhelt okirattal nem igazolja, hogy a felfüggesztéstől számított egy éven belül legalább hat hónapig tartó folyamatos gyógykezelésben vett részt.