2001. évi CI. törvény
Összefoglaló
A 2001. évi CI. törvény a felnőttképzés átfogó szabályozását tartalmazza, kiterjed az iskolarendszeren kívüli általános, nyelvi és szakmai képzésekre, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokra. Meghatározza a felnőttképzési tevékenység fogalmát, a törvény személyi és tárgyi hatályát, valamint az intézményrendszer és az állami irányítás kereteit. A szabályozás célja, hogy az állampolgárok egész életpályájukon hozzáférhessenek a képzési lehetőségekhez, és megfeleljenek a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
2001. évi CI. törvény
a felnőttképzésről 1 2013.08.01.
Abból a célból, hogy a tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek, hogy az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába és sikeresek legyenek életük során, valamint annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 2
I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Az állam – e törvény keretei között – mindenki számára biztosítja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot.
2. § (1) E törvény szabályozza a felnőttképzési, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatási és igazgatási tevékenységet, valamint a felnőttképzés intézmény- és támogatási rendszerét.
(2) 3 A felnőttképzés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben a szakképzésről szóló törvény (a továbbiakban: Sztv. ), a nemzeti köznevelésről szóló törvény (a továbbiakban: Nktv.), a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Nftv. ), valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szht.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.…