2001. évi XLVI. törvény
Összefoglaló
A 2001. évi XLVI. törvény a magyar állampolgárok külföldön történő konzuli védelmének jogi kereteit szabályozza, meghatározva a konzuli szolgálat feladatait, szervezetét és eljárási rendjét. A törvény kiterjed az érdekvédelmi, közigazgatási hatósági, közjegyzői és felülhitelesítési feladatokra, valamint bizonyos feltételek mellett nem magyar állampolgárok védelmére is. A konzuli szolgálat a külpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt, a nemzetközi jogi szabályokkal és a fogadó állam jogszabályaival összhangban látja el tevékenységét.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
2001. évi XLVI. törvény
a konzuli védelemről 1 2025.12.13.
Az Országgyűlés a magyar állampolgárok konzuli védelmére vonatkozó rendelkezés végrehajtása érdekében, az állampolgárok emberi jogainak, alapvető szabadságainak, valamint a magyar állampolgárok és jogi személyek érdekeinek külföldön történő érvényre juttatása és védelme céljából, az államok közötti konzuli kapcsolatokat szabályozó nemzetközi szerződésekkel és szokásjogi szabályokkal összhangban, valamint – Magyarország európai uniós tagságára figyelemmel – az Európai Unió polgárságához kötődő jog érvényesítésére, az alábbi törvényt alkotja: 2
Alapvető rendelkezések
1. § 3
(1) 4 Magyarország a magyar állampolgár érdekeinek külföldön történő védelmét a konzuli szolgálat útján látja el (a továbbiakban: konzuli védelem). A konzuli védelem ellátása érdekében a konzuli szolgálat a 4–13/A. § -okban meghatározott érdekvédelmi feladatokat, illetve a konzuli tisztviselő – a konzuli szolgálat keretében – a 19. § (3)–(4) bekezdés eiben foglalt közigazgatási hatósági feladatokat végzi.
(1a) 5 A konzuli szolgálat nem magyar állampolgárok konzuli védelmét is elláthatja az e törvényben meghatározottak szerint.…