2001. évi XLVIII. törvény
Összefoglaló
A törvény a formatervezési minták jogi oltalmának feltételeit és rendszerét szabályozza, meghatározva, hogy milyen termékek megjelenése részesülhet mintaoltalomban. Az oltalom megszerzésének alapvető feltétele az újdonság és az egyéni jelleg megléte, amelyek megítéléséhez a törvény részletes szempontrendszert állapít meg. A szabályozás összhangban áll Magyarország nemzetközi és európai uniós szellemi tulajdonvédelmi kötelezettségeivel, és célja a hazai formatervezési kultúra fejlesztése, valamint a formatervező alkotók érdekeinek védelme.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
2001. évi XLVIII. törvény
a formatervezési minták oltalmáról 1 2026.01.01.
A magyar nemzetgazdaság versenyképességének javítása, a hazai formatervezési kultúra fejlesztése, valamint a formatervező alkotók erkölcsi és anyagi elismerése érdekében – összhangban Magyarországnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi és európai uniós jogi kötelezettségeivel – az Országgyűlés a formatervezési minták oltalmáról a következő törvényt alkotja: 2
ELSŐ RÉSZ
A FORMATERVEZÉSI MINTA ÉS OLTALMA
I. Fejezet
A FORMATERVEZÉSI MINTAOLTALOM TÁRGYA
Az oltalmazható formatervezési minta
1. § (1) Formatervezési mintaoltalomban (a továbbiakban: mintaoltalom) részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta (a továbbiakban: minta).
(2) Mintának minősül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei – eredményeznek.
(3) Terméknek minősül bármely ipari vagy kézműipari árucikk. A termékek közé tartoznak – egyebek mellett – a csomagolás, a kikészítés, a grafikai jelzések és a nyomdai betűformák, valamint azok a részek is, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak. A számítógépi program nem tekinthető terméknek.…