2003. évi LVIII. törvény
Összefoglaló
A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló törvény egy elkülönített állami pénzalapot szabályoz, amelybe az árvíz- és belvízveszélyes területeken lakóingatlannal rendelkező természetes személyek önkéntesen fizethetnek be, ezáltal kártalanításra válnak jogosulttá víztöbbletből eredő károk esetén. A törvény meghatározza a veszélyeztetett területek fogalmát (hullámtér, nyílt ártér, mentesített ártér, belvíz által veszélyeztetett terület), valamint a szerződéskötés és a kártalanítás igénybevételének feltételeit. A kártalanítási jogosultság előfeltétele, hogy a szerződéses jogviszony a káresemény bekövetkezése előtt legalább 30
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
2003. évi LVIII. törvény
a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról 1 2014.03.15.
Az Országgyűlés az állam és a társadalom egészének a veszélyeztetett területeken élő lakosságról való gondoskodás felelőssége elvéből kiindulva, az érintetteknek a károk utólagos mérséklésében vagy megtérítésében való érdekközössége kialakításának, illetőleg öngondoskodó felelősségének megerősítése és az állami segítség hatékonyabbá tétele érdekében a következő törvényt alkotja:
A törvény célja
1. § 2
A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap (a továbbiakban: Alap) az ár- és belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönző elkülönített állami pénzalap, amelybe a Magyarország területén veszélyeztetett területeken lakóingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személyek szerződés alapján befizetést teljesíthetnek, ezáltal jogosulttá válnak a káresemények utáni kártalanításra.
2. § E törvény alkalmazásában a)
hullámtér : a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület; b)
nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, s így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti; c)…