magyarkozlony.ai

2004. évi CXV. törvény

2004-115-00-00

Összefoglaló

A 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetek alapítását, szervezetét, működését, gazdálkodását és megszűnését szabályozza, kiterjed a lakásszövetkezet és tagjai közötti jogviszonyra is. A törvény hatálya alá tartoznak a lakás-, nyugdíjasházi, üdülő-, személygépkocsi-tároló-, műhely- és üzlethelyiség-építő és -fenntartó szövetkezetek, amelyek jogi személyként, nyereségszerzési cél nélkül végzik tevékenységüket. Az alapítás legalább hét alapító tag részvételével tartott alakuló közgyűlésen történik, amelyen elfogadják az alapszabályt és megválasztják a szövetkezet vezető szerveit.

Tartalom-előzetes

Tartalomjegyzék

Szerkezet

2004. évi CXV. törvény

a lakásszövetkezetekről 1 2024.12.06.

Az Országgyűlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerű és szakszerű működése, és a lakásszövetkezeti tagok érdekeinek érvényesítése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya lakásszövetkezet alapítására, fenntartására, szervezetére, működésére, gazdálkodásának alapvető szabályaira, továbbá a lakásszövetkezet és tagjai közötti jogviszonyra, a lakásszövetkezet szervezeti átalakulásaira és megszűnésére, valamint a lakásszövetkezeti érdekképviselet sajátos szabályaira terjed ki.

(2) 2 Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk. ) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A lakásszövetkezet fogalma

2. § (1) A lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet. A lakásszövetkezet jogi személy.

(2) A lakásszövetkezetnek természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok lehetnek a tagjai. Külföldi személy akkor lehet a lakásszövetkezet tagja, ha a lakás tulajdonjogát, vagy az állandó, illetőleg az időleges használati jogot megszerezte.…