2004. évi CXXXII. törvény
Összefoglaló
A törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt módosítja, elsősorban a kiskorú sértetteket érintő ügyekben kötelezővé téve a soron kívüli eljárást, különösen élet, testi épség, egészség vagy nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetén. Emellett szabályozza a hivatalos iratok kézbesítésének vélelmét, valamint bevezeti a kézbesítési vélelem megdöntésének lehetőségét, amelynek keretében az érintett kérelmet terjeszthet elő, ha a kézbesítés szabálytalan volt vagy önhibáján kívül nem vette át az iratot. A sikeres kérelem esetén a vélelmezett kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanná válnak, és az eljárási cselekményeket szükség szerint meg kell ism
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
2004. évi CXXXII. törvény
a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról 1 2005.01.01.
1. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) a következő alcímmel és 64/A. §-sal egészül ki: „ Soron kívüli eljárás 64/A. § A büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni a) a kiskorú sértett sérelmére elkövetett, az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény ( Btk. XII. Fejezet I. Cím) vagy a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény ( Btk. XIV. Fejezet ) miatt, b) az a) pontban meghatározottakon kívül más, személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt, ha a kiskorú sértett érdeke a büntetőeljárás mielőbbi befejezését indokolja, így különösen akkor, ha a sértett testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését a bűncselekmény jelentősen veszélyeztette, illetve ha a terhelt az eljárás lefolytatásakor is ellátja a sértett nevelését, felügyeletét vagy gondozását, vagy egyébként is a sértett környezetében él.”
2. § A Be. 70. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A hivatalos iratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni, ha az irat átvételét, illetőleg a kézbesítési bizonyítvány (tértivevény) aláírását megtagadják.”