2008. évi CIX. törvény
Összefoglaló
A 2008. évi CIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvényt módosítja, elsősorban az MNB rendkívüli hitelnyújtási jogkörét, számlavezetési tevékenységét és a monetáris finanszírozás tilalmának szabályait pontosítva. A módosítás kiterjeszti az MNB hatáskörét a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztető helyzetekben nyújtható rendkívüli hitelekre, valamint rögzíti az állami és közintézményi számlák MNB általi kezelésének rendjét. Emellett az uniós joggal összhangban megerősíti a monetáris finanszírozás tilalmát, és szabályozza a hitelintézeti elszámolóházak üzletszabályzatának MNB-engedélyezési eljárását
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
2008. évi CIX. törvény
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról 1 2009.01.01.
1. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB törvény) 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „ 14. § Amennyiben olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti, az MNB a hitelintézetnek a monetáris finanszírozás 16. § (1) bekezdése szerinti tilalmának betartásával rendkívüli hitelt nyújthat. E hitel rendelkezésre bocsátását az MNB a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) intézkedésétől, valamint a Felügyelet által kezdeményezett intézkedésnek a hitelintézet részéről történő teljesítésétől is függővé teheti.”
2. § Az MNB törvény 15. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:
„Az MNB számlavezetési tevékenysége; kapcsolat az államháztartással”
3. § Az MNB törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „ 15. § (1) Az MNB vezeti a) a kincstári egységes számlát, b) az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság pénzforgalmi számláját, c) az Országos Betétbiztosítási Alap pénzforgalmi számláját és d) a Befektetővédelmi Alap pénzforgalmi számláját. (2) Az MNB a kincstári egységes számla mindenkori egyenlege után a piaci kamatnak, de legfeljebb a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot fizet a központi költségvetés javára.”