2009. évi LII. törvény
Összefoglaló
A törvény a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésének jogi kereteit szabályozza, kiterjesztve azt a polgári, büntető, közigazgatási és más hatósági eljárásokra. Meghatározza az elektronikus tértivevény fogalmát és kötelező tartalmi elemeit, amely közokiratnak minősül, és hitelesen igazolja a kézbesítés tényét és időpontját. Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató állami feladatként biztosítja a szükséges technikai hátteret, elektronikus kézbesítési tárhely fenntartásával és a kézbesítési folyamat hitelesítésével.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
2009. évi LII. törvény
a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről 1 2010.06.29.
Az Országgyűlés az elektronikus kézbesítés gyors és hatékony lehetőségének a hivatalos ügyekre is kiterjedő alkalmazhatósága érdekében a következő törvényt alkotja:
Bevezető rendelkezések
1. § 2
(1) E törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha törvény kötelezővé, illetve ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet lehetővé teszi a hivatalos iratok – különösen a polgári, a büntető, a közigazgatási és más hatósági eljárásokban történő – elektronikus kézbesítését. E törvény hatálya nem terjed ki az azonnali üzenetváltáson (párbeszéden, licitáláson) alapuló eljárásban küldött elektronikus üzenetekre akkor sem, ha arra egyébként hatósági eljárásban kerül sor.
(2) E törvény alkalmazásában hivatalos iratnak kell tekinteni azt az elektronikus okiratot és egyéb elektronikus adatállományt, amelyet meghatározott eljárásában a bíróság, ügyészség, közigazgatási szerv, illetve más hatóság (a továbbiakban együtt: hivatalos szerv) az ügyfél (fél) részére elektronikusan, joghatás kiváltására alkalmas módon kézbesíttet, továbbá amelyet a hivatalos szervek eljárásuk során egymásnak küldenek meg, valamint amelyet az ügyfél (fél) kézbesíttet a hivatalos szerv részére.…