2009. évi LXXIII. törvény
Összefoglaló
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvény szabályozza az OÉT szervezetét, tagságát és működési kereteit, amelynek célja a munkavállalói, munkáltatói és kormányzati érdekek egyeztetése, a munkaügyi konfliktusok megelőzése és rendezése. A háromoldalú (tripartit) fórum konzultációs és tárgyalási feladatokat lát el a foglalkoztatáspolitika, bérpolitika, munkajog, szociálpolitika és gazdaságpolitika területén. A törvény meghatározza az országos érdekképviselet fogalmát, valamint kiterjed az OÉT tagjaira, a kapcsolódó kormányzati szervekre és az Országos Részvételt Megállapító Bizottságra.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
2009. évi LXXIII. törvény
az Országos Érdekegyeztető Tanácsról 1 2011.01.01.
Az Országgyűlés, elismerve a szociális párbeszéd társadalmi szerepét, a munkavállalók és a munkáltatók alkotmányos érdekvédelmi és érdekképviseleti jogainak biztosítására az alábbi törvényt alkotja:
1. § E törvény hatálya kiterjed a) az Országos Érdekegyeztető Tanácsra (a továbbiakban: OÉT) és tagjaira, b) az országos érdekegyeztetéssel kapcsolatos feladatot ellátó kormányzati szervekre, valamint c) az Országos Részvételt Megállapító Bizottságra.
2. § Az OÉT az országos szakszervezeti, illetve munkáltatói szövetségek (a továbbiakban: munkavállalói, illetve munkáltatói oldal) és a kormány közötti makroszintű konzultációk és tárgyalások folyamatosan működő, legátfogóbb, országos, háromoldalú (tripartit) érdekegyeztető fóruma.
3. § (1) Az OÉT célja: a munkavállalók, a munkáltatók és a kormány érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások kialakítása, az esetleges országos konfliktusok megelőzése, rendezése, valamint információcsere, javaslatok, alternatívák vizsgálata. Ennek érdekében megvitatja a munka világával összefüggő valamennyi kérdéskört, beleértve a gazdaságot, a foglalkoztatást és a jövedelmek alakulását befolyásoló, az adózással, járulékfizetéssel és költségvetéssel összefüggő témaköröket, jogszabály-tervezeteket.…