2011. évi CLXIV. törvény
Összefoglaló
Az ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény az ügyészségen foglalkoztatottak – ügyészek, alügyészek, fogalmazók, tisztviselők, írnokok és fizikai alkalmazottak – szolgálati viszonyát szabályozza. A munkáltatói jogkört főszabály szerint a legfőbb ügyész gyakorolja, aki azt bizonyos kivételekkel más vezető ügyészségi alkalmazottra átruházhatja. A törvény rendelkezik az ügyészségi testületekről is, így az egyes szerveken működő alkalmazotti tanácsokról és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsáról, amelyek tagjait az érintett alkalmazottak öt évre választják.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
2011. évi CLXIV. törvény
a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról 1 2026.02.15.
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1.
A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed az ügyészség által foglalkoztatott ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyára.
(2) Ügyészségi alkalmazott a) az ügyész; b) az alügyész; c) az ügyészségi fogalmazó; d) az érdemi feladatot végző ügyintéző (a továbbiakban: tisztviselő); e) az ügyviteli feladatot végző foglalkoztatott (a továbbiakban: írnok); f) az a)–e) pont ban nem említett más ügyészségi dolgozó (a továbbiakban: fizikai alkalmazott).
(3) E törvénynek az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó rendelkezéseit az alügyészre és az ügyészségi fogalmazóra a XIV. Fejezet ben foglalt eltérésekkel, a tisztviselőre, az írnokra és a fizikai alkalmazottra pedig abban az esetben kell alkalmazni, ha e törvény kifejezetten így rendelkezik.
(4) 2 A katonai ügyészek, illetve a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész mellett ügyészségi alkalmazottként a Magyar Honvédség hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai vezénylés alapján teljesíthetnek szolgálatot.…