magyarkozlony.ai

2013. évi LXIX. törvény

2013-69-00-00

Összefoglaló

A törvény a polgári perrendtartás több rendelkezését módosítja, elsősorban a beavatkozók perbeli jogállását és a bírók tanúkénti kihallgatásának szabályait érintően. A beavatkozók számára fellebbezési jogot biztosít abban az esetben, ha az ítélet jogereje az ellenféllel fennálló jogviszonyukra is kiterjed, valamint gyorsított eljárást vezet be az ilyen fellebbezések másodfokú elbírálására. Emellett részletes szabályokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy a bírókat tanúként hogyan kell megidézni, személyazonosságukat hogyan kell megállapítani, és elővezetésük esetén kit kell értesíteni.

Tartalom-előzetes

Tartalomjegyzék

Szerkezet

2013. évi LXIX. törvény

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról 1 2013.06.01.

1. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A beavatkozás tárgyában hozott határozat ellen – a (4) bekezdés szerinti beavatkozás esetét kivéve – fellebbezésnek helye nincs. (4) Ha a perben hozott ítélet jogereje jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó a beavatkozást elutasító, valamint a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen fellebbezéssel élhet; ennek jogerős elintézéséig a beavatkozó a perben részt vehet.”

2. § A Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül [ 125. § (1) bek. ] elutasítja, ha megállapítható, hogy] „ g) a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, vagy a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben állása kötelező, s a felperes e személyt (személyeket) – felhívás ellenére – nem vonta perbe, továbbá – ha jogszabály másként nem rendelkezik - a munkáltató helytállási kötelezettsége körébe tartozó személyhez fűződő jogot sértő tevékenység és egyéb károkozás miatt a pert a munkavállaló ellen indították.”…