2016. évi LVI. törvény
Összefoglaló
A 2016. évi LVI. törvény az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlással összefüggő elítélések semmisségének igazolására vonatkozó eljárást módosítja, a hatáskört kizárólagosan a Kúriához telepítve. A semmisség igazolását a terhelt, védő, hozzátartozó vagy a legfőbb ügyész indítványozhatja, a Kúria pedig végzéssel dönt, amellyel szemben fellebbezésnek nincs helye. A törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyeket az eljáró bíróságok haladéktalanul kötelesek a Kúriához áttenni.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
2016. évi LVI. törvény
az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvénynek a semmisség igazolása iránti eljárás hatékonyabb működése érdekében szükséges módosításáról 1 2016.06.16.
1. § (1) Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Stv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „ 2. § (1) Az elítélés a törvény alapján semmis, amelynek igazolása a Kúria hatáskörébe tartozik. (2) A semmisség igazolása iránti eljárásra a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) rendelkezései irányadók az alábbi eltérésekkel: a) a semmisség igazolását indítványozhatja a terhelt, a védő, a terhelt hozzátartozója és a legfőbb ügyész; b) amennyiben a semmisséget a terhelt, a védő vagy a terhelt hozzátartozója indítványozza, úgy be kell szerezni a legfőbb ügyész indítványát; c) a Kúria az indítványról tanácsülésen vagy nyilvános ülésen határoz; d) a Kúria a semmisséget végzéssel igazolja vagy a semmisség igazolását megtagadja; e) a Kúria határozata ellen fellebbezésnek helye nincs; f) a Be. 555. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt megszüntetési ok nem alkalmazható; g) a bűnügyi költséget az állam viseli.”…