2017. évi XCIX. törvény
Összefoglaló
A törvény a kiemelt nemzeti emlékhelyek, különösen a budapesti Kossuth Lajos tér és a Vértanúk tere jogi státuszát rendezi, azokat állami tulajdonba utalja, vagyonkezelőként az Országgyűlés Hivatalát jelölve meg. A rekonstrukció során létrejött egyes ingó vagyonelemek ingyenesen kerülnek Budapest Főváros Önkormányzata, illetve a belvárosi önkormányzat tulajdonába, szerződéses keretek között. A kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításával egyértelműsítik az érintett ingatlanok és ingóságok tulajdonjogi és vagyonkezelési szabályait, beleértve az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kötelezettségét is.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
2017. évi XCIX. törvény
egyes törvények kiemelt nemzeti emlékhellyel összefüggő módosításáról 1 2017.09.01.
1.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
1–2. § 2
3. § A Kötv. 61/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „ 61/C. § (1) A 2. mellékletben meghatározottak szerinti kiemelt nemzeti emlékhely az állami vagyon részét képezi. (2) A 1055 Budapest V. kerület, belterület, 24834/1 helyrajzi számú ingatlan (a Vértanúk tere) 2017. szeptember 1-jén a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 14. § (1) bekezdése alapján – a méltó megemlékezések feltételeinek biztosítása, mint örökségvédelmi állami feladatok ellátása érdekében – e törvény erejénél fogva, nyilvántartási értéken, ingyenesen az állam tulajdonába kerül. (3) A kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterület, az ezen felállított szobrok és a Kossuth Lajos tér 1–3. szám alatti, 24894 helyrajzi számon nyilvántartott Országház vagyonkezelője az Országgyűlés Hivatala. (4) A (2) bekezdésben meghatározott állami vagyon tulajdonjogának és vagyonkezelési jogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. intézkedik.”
4–10. § 3