2018. évi CIV. törvény
Összefoglaló
A törvény egyrészt bevezeti a tudományos alkotói járadék intézményét, amelyre a 65. életévét betöltött, Széchenyi-díjas személyek jogosultak, és amelynek havi mértéke az öregségi teljes nyugdíj minimumának 425 százaléka, finanszírozása a Magyar Tudományos Akadémia költségvetéséből történik. Emellett módosítja a szakképzésről szóló törvényt is, érintve a Magyar Tudományos Akadémia és a szakképzési intézményrendszer működési kereteit. A jogszabály rendezi az adatkezelés és a folyósítás eljárási szabályait, a részletes végrehajtási rendelkezések megalkotására a Kormányt hatalmazza fel.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
2018. évi CIV. törvény
egyes kutatás-fejlesztéssel, valamint szakképzéssel összefüggő törvények módosításáról 1 2019.01.01.
1.
A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosítása
1. § A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény (a továbbiakban: Díj törvény) a következő 3/A. §-sal egészül ki: „ 3/A. § (1) A 65. életévét betöltött, Széchenyi-díjjal elismert személy tudományos alkotói járadékban részesíthető. (2) Nem részesülhet tudományos alkotói járadékban: a) a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény szerint művészeti járadékban részesülő vagy arra jogosult személy, b) a Magyar Tudományos Akadémia vagy a Magyar Művészeti Akadémia rendes vagy levelező tagja, c) aki a tudományos alkotói járadék megállapítását megalapozó elismerésről lemondott, vagy d) akitől a tudományos alkotói járadék megállapítását megalapozó elismerést visszavonták. (3) A tudományos alkotói járadék fedezetét a Magyar Tudományos Akadémia költségvetésében kell biztosítani. (4) A tudományos alkotói járadék havi mértéke az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének 425%-a. (5) A tudományos alkotói járadék élethosszig tartó juttatás.”…