2018. évi I. törvény
Összefoglaló
A törvény az 1568-ban Tordán elfogadott erdélyi vallásügyi törvény történelmi jelentőségét örökíti meg, amely elsőként rögzítette törvényi szinten a lelkiismereti és vallásszabadság jogát. Az Országgyűlés január 13-át a Vallásszabadság Napjává nyilvánítja, elismerve ezzel a tordai törvény szerepét a vallási sokszínűség és a modern demokrácia előzményeként.
Tartalom-előzetes
Tartalomjegyzék
Szerkezet
2018. évi I. törvény
az 1568. évi tordai vallásügyi törvény jelentőségéről és a Vallásszabadság Napjáról 1 2018.03.02.
Mi, az Országgyűlés tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni, – emlékezve történelmi elődünk, az erdélyi országgyűlés 1568. évi, tordai vallásügyi törvényére, amely a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, kimondva, hogy „a hit Istennek ajándéka”; – kiemelve, hogy az erdélyi országgyűlés a reformáció eszmeiségéből fakadó törvénnyel a hitelvi sokszínűség mellett kötelezte el magát, aminek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá, lehetővé téve, hogy a későbbi évtizedekben kialakulhasson a négy bevett vallás (a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius) felekezeti rendszere, megteremtve ezzel az eltérő hitelvet valló emberek és közösségeik jogegyenlőséget biztosító békés együttélésének alapvető feltételeit; – elismerve, hogy a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amely a történelmi fejlődés során a nyugati civilizációban általános elismerést nyert, és amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének, a következő törvényt alkotjuk:…